Írhattam volna címnek azt is, hogy „Nem mindenki testőr, aki annak látszik.”

A videó, amin a Terminátort hátba rúgják egy rendezvényen, bejárta világot, így nem nagyon kell elmesélni senkinek, hogy mi történt.

Nem kell ahhoz sem nagy szakmaiság, hogy rájöjjön az ember, hogy valami el lett baltázva, ha egy biztonsági emberekkel körülvett hírességgel ez meg tudott történni, miközben, a felvételek tanúsága szerint legalább kettő fő, biztonsági szakembergárdával van körülvéve.

Több cikket is írtam már arról ezen a blogon, hogy egy jó biztonsági szakembernek milyen fő szempontoknak kell megfelelni, és miért is van szükség például egy híres harcművésznek, vagy akciófilm-sztárnak testőrre. Ez az eset fényesen példázza a miértet.

Az indokot sem kell feltétlenül kivesézni, hiszen rengeteg oka lehet annak, hogy egy híres embert fizikai támadás ér, legyen az egy egyszerű részeg, aki éppen azt sem tudja, hogy mit csinál, vagy egy őrült rajongó, aki a rajongása tárgyát akarja valamilyen módon, akár előre kitervelten, akár ad-hoc módon megtámadni, vagy csak egy, a célszemélytől független ok, ahol ő csak az eszköz az elkövetőnek ahhoz, hogy a „15 másodperc hírnevet” megszerezze, bármilyen oka is legyen rá.

Egy biztos, az élőerős személyvédelem elsődleges célja a biztonsági kockázatok feltárása, a védett személy biztonságát fenyegető helyzetek megelőzése, és csak az utolsó lépés a támadás elhárítása, a támadó elfogása, az intézkedő hatóságoknak való átadása, valamint a védett személy esetleges sérüléseinek ellátása, a veszélyzónából való kimentése. Ha a támadás megtörtént, az azt jelenti, hogy a rendszerbe már hiba csúszott, hiszen a személyvédelem elsődleges célja az, hogy ez meg se történhessen. A biztonsági szakembernek pedig erre is fel kell készülni, és kezelni a bekövetkezett helyzetet.

Természetesen, ahol az élet a forgatókönyvíró, sok esetben csúszik hiba a számításokba, és nem lehet miden egyes esetre felkészülni, és megelőzni. Legyünk azért igazságosak, máshol és máskor is történt már olyan, hogy, akár egy különlegesen védett személy ellen is tudtak merényletet elkövetni, néha sikerrel, néha sikertelenül.

Vegyük például Jichák Rabin, Izrael egykori miniszterelnökét, akit a fokozott biztonsági intézkedések, és testőrök hada kíséretében lőtte agyon egy merénylő 1995-ben. A neki szánt három golyóból egyet a testőre kapott, aki túlélte a támadást, a védett személy viszont meghalt. Itt nem lehet azt mondani, hogy a biztonsági szakemberek képzetlenek lettek volna, mégis meg tudott történni az, aminek nem lett volna szabad. Volt szerencsém egyszer együtt dolgozni az egyik biztonsági tiszttel, aki benne volt a személyvédelmi egységben, amikor az ominózus eset történt. Ő egyszerűen úgy kommentálta az esetet, így, sok év távlatából, hogy „Hát igen, ez nem sikerült túl jól, de tanultunk belőle.”

Példaként lehetne még említeni John Fitzgerald Kennedy halálát is, 1963-ból, akit szintén egy merénylő lőtt le. Mint az Egyesült Államok Elnöke, neki is volt különlegesen képzett biztonsági szakembergárdája, mégis megtörtént a végzetes támadás.

De térjünk vissza a Schwarzenegger-ügyre. Bár, ő nem egy regnáló miniszterelnök, bár voltak ilyen ambíciói is, elég híres ahhoz, hogy szüksége legyen jól képzett biztonsági szakemberekre, főleg, ha nyilvános szereplésre szánja rá magát, amit, valljuk meg, elég gyakran megtesz, hiszen ez a munkája része.

A videó felvételek tanúsága szerint, miközben Arnie az ugrálókötelező kislányt videózza, a vele lévő biztonsági emberek, az helyett, hogy a védett személy környezetét figyelnék, azt nézik, hogy mit is csinál éppen a „főhős”, így nem veszik észre, hogy a támadó eszeveszett tempóban rohan a védett személy felé, majd ugrásból, páros lábbal jól hátba rúgja. Csak a rúgás után, miután a támadó földre ér, kap észbe a hozzá közelebb álló izomkolosszus, és fogja le, majd vezeti el.

Azt, hogy hol hibáztak a biztonsági emberek, sok ponton lehetne keresni. Egy ilyen rövid videó részletből nem lehet megmondani, hogy ki lehetett-e volna szűrni, akár már a beléptetésnél a támadót, vagy, amikor a tornaterem pályáján elindult a védett személy felé, de az az egy 100%-os biztonsággal kijelenthető, hogy a két személyi testőr nem volt a helyzet magaslatán, amikor a nézőközönség módjára azt bámulta, hogy mit csinál a védett személy, az helyett, hogy a védett személy közvetlen környezetét figyelték volna közösen, 360°-ban.

Ebből is látszik, hogy, a közhiedelemmel ellentétben, a méret egyáltalán nem minden, ebben a szakmában. Nem az számít, hogy mennyi szteroidot pumpál valaki magába, mennyivel nyom fekve, vagy éppen mekkora erővel üti meg a boxgépet a vidámparkban. A személyvédelem, egy tervezésen, szervezésen, és megelőzésen alapuló csapatmunka, ahol a testőrt nyaktól felfelé fizetik.

És, hogy mi a tanulság? A hibák is jók valamire, mégpedig arra, hogy azokat kielemezve, kiértékelve, tanulságul szolgáljanak, és a szakemberek megtegyék a megfelelő lépeseket a hasonló incidensek elkerülése érdekében. Ez szerves része a munkának, és a fejlődés alapját adják. A kérdés, hogy ki az, aki hajlandó elismerni, ha hibázik, kielemezni annak ok-okozati összefüggéseit, és ezt a fejlődés szolgálatába állítani.

Ja, és persze, ha személyvédelmi szolgáltatásra van szükség, ne feltétlenül a legolcsóbb, és ne is a legmarconább kinézetű embereket felsorakoztatni tudó szolgáltatót válassza valaki, hiszen nem mindegy, hogy ki az, akit beenged a privát életébe, aki részese lesz a magánéletét, üzletét érintő bizalmas információknak, és nem utolsó sorban, akire az életét is rábízhatja, ha úgy hozza a sors. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az Abszolút Biztonság blogot!