Normális esetben úgy kéne kezdenem ezt az irományt, hogy ha nem utazik válságövezetbe, akkor kicsi rá az esély, hogy terrortámadás áldozatává váljon. Sajnos, az elmúlt évtized eseményei azt mutatják, hogy ez az elmélet megdőlt, és már az úgy nevezett civilizált, modern világban is bármikor, bárhol előfordulhat ártatlan civilek tömegei ellen irányuló brutális terrortámadás. A terrortámadások elkövetési módjainak változását figyelembe véve pedig a tendencia afelé tolódik, hogy improvizált fegyverekkel, ad-hoc jellegű támadásokat hajtsanak végre a legváratlanabb helyeken, a védtelen civil lakosság ellen.

Mit tehet az egyszerű átlagember annak érdekében, hogy növelje a személyes biztonságát, és lehetőleg élve ússza meg, ha a közelében terveznek végrehajtani, vagy sikeresen hajtanak végre terrortámadást?

Sajnos, az emberek túlnyomó többségétől távol áll a biztonságtudatos gondolkodás. Ezt, akár még pozitívan is lehetne értékelni, mert ez azt is jelentheti, hogy olyan világban élt eddig, ahol nem kellett ilyen jellegű veszélyekkel szembenéznie. Viszont ez azt is jelenti, hogy nincs felkészülve rá, ha mégis belekerül egy ilyen helyzetbe. Pedig a felkészültség, és a gyors döntéshozó képesség életeket menthet kritikus helyzetekben.

Az emberek biztonságtudatos gondolkodásának nagyfokú hiányára a nyár folyamán elindított utazásbiztonsági cikksorozatom is jó példa, ahol a hozzászólók túlnyomó többsége nem is értette, hogy miről szólnak a cikkek. Ez nem feltétlenül az ő hibájuk, hiszen valószínűleg teljesen más érdeklődési körrel rendelkeznek, más munkakörben dolgoznak, így nem várható el, hogy a nap 24 órájában az őket körülvevő potenciális veszélyeken, és azok csökkentésére teendő intézkedéseken gondolkozzanak, viszont jó tanulságul szolgált abban a tekintetben, hogy van létjogosultsága az ilyen jellegű cikkeknek, tanácsoknak, még ha sokan teljesen értetlenül is állnak előtte jelen pillanatban. Remélem, hogy egy adott szituációban, amikor szükségessé válik, akkor mégis beugrik egy-két jó tanács az olvasónak, ami segít neki átvészelni a kritikus helyzetet.

Na, de térjünk vissza az eredeti témára. Hogyan óvjuk a saját biztonságunkat terrortámadás, vagy egyéb kritikus helyzet esetén.

Megelőzés

Az első és legfontosabb az előkészület, és a megelőzés. Ahogy mondani szokták, mindig olcsóbb és egyszerűbb a bajt megelőzni, mint a meglévő problémát orvosolni.

Utazás előtt, és ez már európai utazás esetén is erősen ajánlott, mindig nézzünk utána az úticélt érintő biztonsági helyzetnek. Ezt legegyszerűbben a konzulátus honlapján tudjuk megtenni, ahol számos ország aktuális biztonsági helyzetéről olvashatunk értékelést, ajánlást. Aki tud angolul, annak sok hasznos információval szolgálhat a CIA tények könyve egy adott ország biztonsági helyzetét, politikai stabilitását, a területen tevékenykedő terrorszervezetek, valamint szervezett bűnözői csoportok működési területét, tevékenységét, veszélyességét illetően.

Az úticélhoz közel eső rendőrkapitányság, kórház, tűzoltóállomás elhelyezkedését, címét, esetleg GPS koordinátáit sem árt beszerezni, valamint a helyi rendőrség és a konzulátus telefonszámát. Vészhelyzetben biztonságot nyújtó menedékként is szolgálhatnak ezek a létesítmények (kivéve instabil politikai helyzetű országban, ahol nem biztos, hogy az állami szervek „velünk vannak”).

Szerezzünk információt arról, hogy a környék, ahol a szállásunk van mennyire biztonságos. Ha lehetséges, akkor ne mászkáljunk el olyan területre, amiről tudni lehet, hogy kockázatos, vagy éppen nem tudunk róla semmit. Ismerjük meg a környéket és jelöljünk ki biztonsági menedékeket magunknak, és beszéljük meg a csoport többi tagjával, hogy vészhelyzet esetén ők is oda meneküljenek.

Az öltözetünket úgy válasszuk meg, hogy ne tűnjünk ki a helyi tömegből, valamint viselkedésünkkel is kerüljük a feltűnést. Egy támadó számára egy feltűnő öltözet, vagy feltűnő minta a ruhán, vagy feltűnő viselkedés célpont értékű lehet.

Repülővel történő utazás esetén válasszuk a legrövidebb utat, ami a legkevesebb repteret érinti. Sok terrortámadás repülőgépeken, vagy reptereken történik. Minden repülőtér biztonsági szintje más és más, valamint egyes országok kedveltebb terrorista célpontok, míg mások kevésbé. Arra kell törekedni, hogy minél kevesebb kockázati tényező legyen az utazás során. Amennyiben nem tudunk közvetlen járattal repülni, válasszuk azt, ahol kisebb kockázatú, vagy magasabb biztonsági fokozatú reptereken kell átszállni. A repülőtereken a legbiztonságosabb terület a biztonsági ellenőrzésen belül eső terület, így arra kell törekedni, hogy minél rövidebb időt töltsünk ezen kívül. Érkezéskor minél kevesebb időt töltsünk az érkezési terminál nem biztonságos részén, és jussunk át mielőbb a biztonsági ellenőrzésen. Távozáskor pedig minél hamarabb távozzunk, amint kiléptünk a biztonságos területről.

A megérkezéskor lehetőleg válasszunk megbízható közlekedési módot, mint például egy személyes ismerős, aki elvisz minket a reptérről a szállásra, vagy egy jól ismert taxi társaság. Semmiképpen ne üljünk be privát taxisok, vagy magánsofőrök autójába, és ne osszunk meg idegenekkel semmilyen személyes, bizalmas információt.

A telefonunk mindig legyen feltöltve és legyen kéznél. A helyi hatóságok, valamint a konzulátus számát mentsük el a gyorshívási listába, hogy minél könnyebben elérjük.

Amennyire lehet, kerüljük a zsúfolt turistahelyeket. Ez nem könnyű akkor, ha az ember nyaralni megy és szeretné látni a helyi nevezetességeket, de ebben az esetben is lehet lépéseket tenni a biztonságunk növelése érdekében, például azzal, hogy nem a legforgalmasabb időben, és nem a legnagyobb csoporttal megyünk meglátogatni ezeket a helyeket. A terroristák célja legtöbb esetben a minél nagyobb számú áldozat, így azok a célpontok lesznek vonzóak számukra, ami nehezen védhető, és sok ember van jelen.

Mindig figyeljünk a környezetünkre, beleértve a minket körülvevő személyeket is! Amennyiben bármilyen gyanús tevékenységet, gyanús személyt, elhagyatott táskát, csomagot észlelünk, értesítsük a helyi hatóságokat és hagyjuk el a területet. Gyanús lehet például, ha valaki nyáron pulóverben, vagy kabátban van a tömegben, ha láthatóan valamit rejteget a ruhája alatt. Támadás előtt általában a támadó feszült, kialakul nála a „csőlátás” az előtte álló feladatra koncentrál, esetleg erősen izzad.

Mit tegyünk a támadás alatt és után

Amennyiben mégis megtörténik a tragédia és egy terrortámadás történik a közelünkben, amit sikerül túlélni, az első dolog, amit a biztonságunk érdekében tenni tudunk az, ha megőrizzük a nyugalmunkat. Ezt nem könnyű egy ilyen stresszhelyzetben, de a pánik jellemzően a legrosszabb tanácsadó.

Természetesen, az, hogy mi a helyes teendő függ a támadás jellegétől és a helyszíntől is, így nem lehet egy adott sémát ráhúzni az összes helyzetre. Más a teendő egy épületen belüli aktív lövész, vagy egy zsúfolt stadionbeli robbantás, vagy egy utcai tömeges gázolás esetén. Ezért fontos a helyzet azonnali értékelése, és a gyors döntéshozás, vagyis a szituációs tudatosság.

Az általános tanács a RUN-HIDE-FIGHT hármas, ebben a sorrendben.

Run – Menekülj!

 Amennyiben lehetséges minél előbb hagyjuk el a területet. Sok esetben követi az első támadást egy második, jellemzően akkor, amikor a hatóságok és a mentőcsapatok megérkeznek a helyszínre. Ez bevált taktika a terroristáknál. A menekülés akkor lehetséges, ha a támadás nyitott helyen történik, vagy olyan zárt helyen, ahol könnyen elérhető a menekülési út. Zárt helyen csak akkor próbáljunk meg menekülni, ha azt biztonsággal meg tudjuk tenni.

Hide – Rejtőzz el!

Amennyiben a menekülés nem lehetséges, úgy az elrejtőzést ajánlott választani. Amennyiben épületen belül történik a támadás, és nincs lehetőség kimenekülni, úgy egy megfelelő rejtekhelyet kell keresni. Nem árt ha tisztában van az ember ilyenkor azzal, hogy mi nyújt védelmet, és mi az ami csak rejtőzködésre alkalmas. Például egy gipszkarton fal alkalmas rejtőzködésre, de azt a támadó egy egyszerű kézifegyverrel is át tudja lőni. Optimális esetben olyan rejtekhelyet érdemes választani, ami védelmet is nyújt. Ha tudjuk, akkor a rejtekhely ajtaját zárjuk be, barikádozzuk el, és maradjunk a lehető legnagyobb csendben. Ha biztonságosan meg tudjuk tenni, akkor értesítsük a hatóságokat.

Fight – Támadj!

Ezt a legvégső esetben ajánlott választani, amikor az előző kettő opcióból egyik sem válaszható. Amennyiben sem elmenekülni, sem elrejtőzni nincs lehetőség, úgy nagy valószínűleg áldozatul fogunk esni a támadóknak, hacsak nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk. Lehet, hogy nem hangzik túl jól, de ha már így is, úgy is jön a vég, akkor már nincs veszítenivaló, és ha egy halvány reménysugár van, hogy esetleg mégis felül tudunk kerekedni a támadón, akkor mindent meg kell tenni ennek érdekében. Erre nagyon jó példa a 2001 szeptember 11-ei terrortámadás, ahol az egyik repülő utasai megtámadták a gépeltérítőket és megpróbálták visszaszerezni a gépet tőlük. Bár, ők mind meghaltak, sikerült a gépet eltéríteni az eredeti célponttól, így sok másik ember életét megmentették.

Ha tetszett a cikk, kérjük kövesse az Abszolút Biztonság blogot!