Terrorizmus vs. közlekedési balesetek! Melyik halálosabb?

Szinte minden terrortámadás kapcsán, így a legutóbbi, manchesteri, 22 halálos áldozatot követelő terrortámadás után is, felmerül sok emberben a kérdés, hogy miért kezeli a sajtó ennyire kiemelten, és miért megrázóbb sok ember számára az ilyen jellegű esemény, mint például a közlekedési baleseteket, holott a statisztikák szerint sokkal több áldozatot követel ez utóbbi.

Ha csak a száraz tényeket nézzük, a statisztikák szerint, a fejlett országokban, közúti balesetekben 400-szor több ember hal meg, mint terrortámadás következtében.

Ebben a cikkben szeretnék néhány szempontot megvilágítani, hogy mi a különbség a két esemény között, mind társadalmi megítélés,mind jogi szempontok alapján.

 brusszel.jpg

Brüsszeli terrortámadás - saját fotó

 

Önkéntes veszélyvállalás vs. ártatlan áldozat

Az egyik szempont, ami szerint a szakértők megkülönböztetik a két esemény megítélését, hogy a gépjárművezetés egy önként vállalt tevékenység, ahol mondhatjuk, hogy az ezzel járó veszélyekre, következményekre a gépjárművezetők számíthatnak. Az ezzel járó kockázatokra teljes üzletágak épülnek, mint például a biztosítók, ahol bizonyos mértékű kockázatokkal előre számolnak, és ahol ezen kockázati tényezők egy része, vagy annak következménye csökkenthető.

Ha megnézzük, más elbírálás alá esik, mind társadalmi, mind jogi szempontból, ha csak a "veszélyt önként vállaló" azaz a gépjárművezető, vagy ha ártatlanok is áldozatul esnek. Ahol ártatlanok is áldozatul esnek egy közlekedési balesetben, annak többnyire nagyobb a társadalmi, valamint sajtóvisszhangja. Például egy repülőgép szerencsétlenség, vagy egy halálos buszbaleset szintén nagy publicitást kap, és a társadalmi visszhangja is nagyobb.

Egy terrortámadás szinte minden eseteben tömeges áldozattal jár, az áldozatok nagy többsége ártatlan civil, és az elkövetők célja is ártatlanokat és védtelen embereket ölni.

 

Az áldozatok létszáma

A közlekedési balesetek nagy része, szerencsére, nem érint tömegeket. A legtöbb balesetben 1-2 ember sérül, vagy hal meg. A nagy létszámú áldozattal járó közlekedési balesetek, mint az előző pontban említettem, közel azonos társadalmi és sajtóvisszhangot kapnak, mint egy terrortámadás, ahol szinte kivétel nélkül nagy az áldozatok létszáma, és az elkövetők célja is a maximális áldozatszedés.

 

"Mindennapi" vs. rendkívüli esemény

Autóbaleset, sajnálatos módon minden nap történik, így a társadalom egy része már-már immunis ezekre a hírekre, míg terrortámadás, szerencsére, ennél sokkal ritkábban történik. 

Ez utóbbi, a társadalomra veszélyességét tekintve, rendkívüli eseménynek minősül, mind biztonsági, mind társadalmi megítélés szerint.

 

Szándékosság vs. nem szándékos cselekmény

Míg a fenti szempontok nem minden esetben kristálytisztán elválaszthatóak, mivel például, egy hanyagságból elkövetett tömeges szerencsétlenség legalább annyi áldozattal jár, és legalább akkora társadalmi felháborodást kelthet, mint egy terrortámadás, a célok tekintetében a legnagyobb a különbség.

Egy közlekedési baleset sok okból kifolyólag történhet, műszaki hiba, figyelmetlenség, hanyagság, stb... Egy szempont viszont mindegyikben közös: Egyik sem szándékos cselekmény. Így ott inkább az áldozatok száma emeli azt kiemelt státuszba, amennyiben az nagy létszámú.

A terrortámadás minden esetben szándékos, emberi életek tömeges kioltására, félelemkeltésre irányuló, előre eltervezett és többnyire szervezett bűncselekmény. A terrortámadás további célja az emberek társadalomba, az adott kormányba, és a hatóságokba vetett bizalmának gyengítése,

 

Tehetünk-e ellene

A közlekedési balesetek igen sok esetben megelőzhetőek, és elkerülhetőek (lennének). Az ezzel járó kockázatokat hivatott csökkenteni például maga a gépjármű-vezetői tanfolyam is, ahol az ember megszerzi a szükséges ismereteket ezeknek a "veszélyes" járműveknek a kezelésére, a közlekedési szabályok, a szabályok betartását ellenőrizni hivatott hatósági szervek, stb...

Ezzel szemben egy terrortámadást megelőzni igen nagy kihívást jelent a különböző védelmi és elhárítási szerveknek, mondhatni, hogy szinte lehetetlen feladat. Nem lehet minden egyes potenciális célpontot barikádokkal és fegyveres alakulatokkal védeni. Erre sem személyi, sem technikai kapacitás nincs, valamint az emberek jogainak a súlyos mértékű korlátozásával járna. Természetesen a megelőzést nem szabad elhanyagolni, mert egyetlen elhárított támadás is emberek tucatjainak az életét mentheti meg, valamint a társadalmi berendezkedésbe vetett bizalmat erősíti (vagy legalábbis a gyengítésére tett kísérletet akadályozza meg). Ez viszont  hatóságok feladata, amiben a civil állampolgár sokat tenni nem tud.

Mit tud tenni mégis az, aki szeretne hozzájárulni környezete biztonságához? Az első és legfontosabb, a biztonságtudatos gondolkodás kialakítása. Ennek része például a szituációs tudatosság, ami azt jelenti, hogy ez ember mindig éber a környezetét illetően, és igyekszik észrevenni az olyan eseményeket, valamint személyeket, amik potenciális veszélyforrást jelentenek. A gyanús személyeket, eseményeket a hatóságoknak haladéktalanul jelenteni kell, és sokat segít azzal is az ember, ha a hatóságok utasításait betartja amikor például egy gyanús csomag, vagy egy már megtörtént rendkívüli esemény kapcsán intézkedés történik.

A biztonságtudatos gondolkodás tanulható, biztonságtudatossági tréningeken, ahol rengeteg hasznos információt és ismeretet szerezhet meg az, akit érdekel a saját, valamint a környezetének biztonsága. Sok esetben elkerülhető, hogy az ember áldozattá váljon, és sok esetben segíthet túlélni egy bekövetkezett támadást, rendkívüli eseményt, ha az ember rendelkezik megfelelő ismeretekkel arról, hogy mi a teendő az adott helyzetben, mikor és hová rejtőzzön el, vagy éppen mikor jobb a menekülést választani az elrejtőzés helyett.

Az Executive Training Center "Városi Túlélés" tréningje például sok hasznos tudnivalót tartalmaz a fizikai biztonság, valamint az alapvető cyberbiztonság témaköréből, amik segítséget nyújtanak abban, hogy nagyobb biztonságban legyen az átlagember a mindennapi élet, utazás, nyaralás során, nagyobb eséllyel kerülje el a potenciális veszélyhelyzeteket, vagy élje túl a már kialakult veszélyhelyzetet.